A Royal Eijkelkamp Edelman-fúrót világszerte használják talajmintavételhez, hagyományos talajtérképezéshez és talajkutatáshoz. De honnan kapta ez a kézifúró a nevét? Ennek kiderítéséhez vissza kell utaznunk az időben, egészen addig, amikor Hollandiában megkezdődtek az első talajtérképezési tevékenységek.
Az első lépések a talajtérképezésben
Az Edelman-fúró nevét C.H. Edelman professzorról kapta, aki a Wageningeni Mezőgazdasági Főiskola professzora volt. Ám Edelman professzor nem a kézifúró feltalálója. A történet a második világháború idején kezdődik, amikor a holland egyetemek hallgatóinak és oktatóinak választaniuk kellett: kényszermunka Németországban, vagy hűségnyilatkozat az elnyomó hatalom felé. Sokan egy harmadik lehetőséget választottak: bujkálást.
Egy csoport hallgató és oktató – főként Wageningenből – végül a Bommelerwaard térségében kötött ki, amely Hollandia déli részén található vidéki terület. Köztük volt a neves talajkutató, Kees Edelman professzor is. Földművesnek öltöztek, és folytatták munkájukat: a talaj tanulmányozását és feltérképezését – kezdetben főként ásóval. Ez elegendő volt a felső talajréteghez, de a mélyebb rétegekhez más eszközre volt szükség. Többféle fúrót is kipróbáltak, de egyik sem volt megfelelő. Kihívássá vált egy olyan kézifúró megalkotása, amely könnyen forgatható, egyszerűen üríthető, és viszonylag zavartalan talajmintát biztosít.
A tökéletes fúró megtervezése
A csoport egy másik tagja, Egberts úr elhatározta, hogy megoldja ezt a problémát, és 1948-ra tökéletesítette a terveit. A következő lépés az volt, hogy találjon egy kovácsot, aki el tudja készíteni az eszközt. Jan Eijkelkamp, a falu második generációs kovácsműhelyének tulajdonosa, vállalta a kihívást, és a fúrót a megadott specifikációk szerint kovácsolta meg. Érdekesség: a fúró maximális hossza 1,20 méter (4 láb) lehetett, hogy elférjen egy Volkswagen Bogár csomagtartójában. Az eszköz prototípusát elfogadták, és hamarosan nagyobb megrendelés érkezett az új, Edelman kézifúróra – annak a professzornak a nevét viselve, aki a háború alatt is folytatta a talajtérképezést.
Ez döntő pillanat volt a H.J. Eijkelkamp kovácsműhely életében, amelyet 1911-ben alapítottak, és akkor még Lathumban működött. A kézifúrók kovácsolása ezután prioritássá vált, majd az évek során a kínálat kibővült talajmintavételi és kutatási eszközökkel, később pedig vízvizsgálati műszerekkel is. És ma, közel egy évszázaddal később, az Edelman-fúrót még mindig nap mint nap kézzel kovácsolják.
Hogyan készül az Edelman-fúró
Minden Edelman kézi fúró egy fémlemezből indul, amelyre először a logó kerül. Egy sablon segítségével a lemez kör formát kap. Ezután kezdődik az igazi munka: kovácsolással és hegesztéssel a fúrófej elnyeri jellegzetes alakját, és egy tartós, erős, kiváló minőségű eszköz születik.
Források:
-
- Theo Edelman, 260. rovat, Nieuwsbrief Bodem, 21. évfolyam, 6. szám, 2013. június
- S. van der Schaaf, Edelmanboor
- Alfred Hartemink, Edelmanboor (1943)
